facebook youtube rss
2020. március 21. | 04.46

335 éve született Johann Sebastian Bach

johannsebastianbachkiskepJohann Sebastian Bach, barokk zeneszerző, orgonista, a zenetörténet egyik legnagyobb egyénisége, 1685. március 21-én született Eisenach városában. Művei mély intellektuális tartalmuk és tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak. Munkásságát jórészét a vallásos tárgyú kompozíciók alkotják, amelyek alapja a protestáns korál. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása.

Young Bach2

Gyermekkor

Johann Sebastian Bach, Ambrosius Bach városi zenész és Elisabeth Bach nyolcadik gyerekeként született 1685 tavaszán. Már négyévesen kapcsolatba került a zenével. Először apja tanította, majd szülővárosa gimnáziumában tanult, ott sajátította el a zene és az egyházi éneklés alapjait. Kilencéves korában elveszítette édesanyját, és a következő évben az apja is meghalt. Az akkori idők szokása szerint az idősebb testvér magához vette elárvult öccseit, köztük a legkisebb Sebastiant is. Tizennégy évvel idősebb bátyja, Johann Christoph  orgonista volt a közeli Ohrdrufban, itt járt líceumba Bach, ahol jól megalapozott, humanista szellemű általános műveltséget szerzett. Bach itt döntötte el, hogy orgonista lesz. 1700-ban bekerült a lüneburgi Mihály-kolostor internátusába és azonnal felvették az ösztöndíjas kórusba. A Mihály-gimnázium kottatára korának egyik leggazdagabb zenei gyűjteménye lehetett, az ifjú Bach bizonyára itt vetette meg páratlan zeneirodalmi tájékozottságának alapjait. Többször kirándult Hamburgba, hogy tanulmányozza a Hanza-város orgona- és orgonaépítő művészetét.

Weimar, Arnstadt, Mühlhausen

1703-ban Johann Ernst, weimari herceg zenekarában udvari hegedűs lett. Bachnak alighanem itt volt először alkalma az olasz concerto-irodalom egykorú nagymestereit, Corellit és Vivaldit megismerni. Bach arnstadti évei alatt mutatkoztak meg zeneszerzői tevékenységének első híres alkotásai, ahol a Neue Kirche templom orgonistájaként dolgozott. A templomi munka mellett bőségesen maradt ideje zenét komponálni, ebben az időszakban vált érett mesterré, művésszé. Első orgonaműveit és első kantátáját itt írta meg. Bach életének eddigi legjelentősebb pillanata a lübecki utazása volt 1705-ben, ahol meghallgatta az ottani Marienkirche híres orgonistáját, Dietrich Buxtehudét. A fiatal Bach ebben az időben nem volt hajlandó a maga művészetét a szertartás és a közös ének ügyének alárendelni és merész harmóniákkal, rögtönzött közjátékokkal zavarta meg a hívek énekét, így számos nézeteltérése akadt az egyházközösséggel. Mühlhausen városában 1707-ben egy próbajáték után elfogadta Szent Balázs-templom orgonista állását és ugyanebben az évben feleségül vette másod-unokatestvérét, Maria Barbara Bachot. Hét gyermekük született, de csak négy gyermek érte meg a felnőtt kort.

Újra Weimarban

Bach 1708-tól udvari orgonista és kamaramuzsikus lett a herceg lakhelyéül szolgáló kastély, a Wilhelmsburg épületében és kápolnájában. Az itt eltöltött kilenc év Bach életének, pályájának döntő jelentőségű periódusa volt, alkotó munkájának legtermékenyebb szakasza. Itt ismerte meg behatóbban a kortárs olasz mesterek zenéjét. Weimarban komponált orgonaművei: prelúdiumok, fantáziák, toccaták, fúgák és kötött dallamú korál feldolgozások. Bach orgonistaként való kiteljesedése a weimari évekre tehető, talán legjelentősebb műve az a-moll prelúdium és fúga, melyet itt írt. Udvari orgonista minőségében most már műértő hallgatóság előtt játszott – nem úgy, mint Arnstadtban – és emiatt sokkal nagyobb szüksége volt az önfegyelemre. Miután 1714-ben nem fogadta el a hallei orgonista állást, udvari koncertmesternek nevezték ki. A weimari időszakban Bachot sűrűn hívták orgonapróbára és vendégszereplésre más városokba. A herceggel támadt konfliktus miatt azonban elhagyta Weimart.

Köthen

Kötheni munkahelyén nem állt rendelkezésére orgona, emiatt figyelme a hangszeres zene felé fordult. Ebben az időszakában számos szonátát, zenekari koncertet és szvitet írt, de kimagasló jelentőségű zongoraműveket is szerzett. A concerto grosso műfaját a különféle hangszer összeállítású hat Brandenburgi verseny képviseli. 1717-ben udvari karmester lett. Lipót herceg tudatában volt annak, hogy Bach keze alatt zenészeinek az együttese milyen kiváló zenekarrá fejlődött és nagy tiszteletben tartotta zeneszerzőjét.
1720-ban súlyos csapás érte, váratlanul elhunyt felesége, Maria Barbara. Másfél évvel a haláleset után újra megnősült, Anna Magdalena Wilckent vette el. Házasságuk 29 esztendeje alatt 13 gyermekük született, hat fiú és hét leány, akik közül azonban a legtöbben már csecsemőkorban meghaltak.

Lipcse

Bach életéből huszonhét évet töltött Lipcsében, mint a Tamás-iskola kántora, és tanítója, valamint a városi templomok zeneigazgatója. A Tamás-templom és a Tamás-iskola kántori állása is tekintélyes pozíciónak számított. Bach fájó szívvel hagyta ott kötheni állását, hiszen karmesterből kántorrá kellett válni. Lipcsében most először nyílt alkalma zenéjével polgári tömegek elé lépni. Bach Lipcsében elsősorban városi zeneigazgatónak tekintette magát. Tamás-iskola épületében kapott hivatali lakást. Hivatali munkája leginkább abban állt, hogy az iskola ösztöndíjas diákjait zenére tanította és velük együtt ellátta a városi templomok egyházi zenéjét. Templomi szolgálatában diákjaival és a felügyelete alá rendelt városi muzsikusokkal négy lipcsei templom egyházzenei szolgálatát kellett ellátnia. 1729-ben átvette a Collegium Musicum vezetését, ez az együttes egy diákokból összeállított, de világi zenélésre szakosodott zenekar volt. Bach a zenekarral általában kortárs olasz és német zenét adott elő, de gyakran használta saját világi kantátáinak (Parasztkantáta, Kávékantáta, Vadászkantáta), illetve csembalóversenyeinek bemutatására.

1729-ben megkapta Weissenfelsben az udvari karmester címét, amelyet 1736-ig viselt. A Tamás-iskola 1934-ben megválasztott új rektora az új, humanista pedagógiai eszményt felvilágosult iskolai célokkal képviselte, mely elidegenedett az egyházi formáktól és csak szűk teret engedett az iskolában a zenének, amely Bach és a rektor széthúzásához vezetett. 1733-ban az új választófejedelem fölesketésére írta a h-moll misét, melyért később jutalmul megkapta az udvari karmester és zeneszerző címet.

Bach utolsó ciklikus műve az 1741-1742-ben írt Goldberg-variációk. A mű átfogó, akadémikus alkotás, a barokk variáció-művészet mintapéldája. Bach élete utolsó éveiben bekapcsolódott a lipcsei Zenetudományi Társaság munkájába. A fúga művészete Bach nagyszabású variációs ciklusa, egy egyedülállóan nagyszerű és költői művet hozott létre 1740 és 1750 között. Első nyomtatott kiadása 1751-ben jelent meg. A mű 14 fúgát és 4 kánont foglal össze. Sokan ezt a művet tekintik Bach életpályája beteljesedésének.
A BACH motívum a zenében a következő hangsorozatot jelöli: B, A, C és H. Ezt a motívumot először Bach használta A fúga művészetében, mintegy cégérként.

Utolsó évek
Bach élete utolsó éveiben bekapcsolódott a lipcsei Zenetudományi Társaság munkájába. Az alapszabály szerint a társaság könyvtárában el kellett helyezni a tagok képmását is, ennek köszönhető Bach leghitelesebb arcképe, Elias Gottlob Hausmamn, drezdai udvari festő munkája 1747-ből. Bach szembetegsége 1749 májusában fordult komolyra, látását elveszítette, majd 1750. július 28-án elhunyt. Nem egészen tíz évvel Bach halála után, 1760. február 27-én felesége, Anna Magdalena, mint koldusasszony halt meg Lipcsében.

Bach1746ban

Bach művészete és öröksége

Legkedveltebb műfajai a korál, a korálvariáció, a kánon és a fúga voltak, s ezen kompozíciós technikák mindegyikét a legmagasabb szintre fejlesztette. Bach egyházi műveiből árad a mély vallásosság, közel 250 kantátájából mintegy 200 egyházi kantáta. Népszerű evangélikus korálokat (egyházi népénekeket) dolgozott fel passióiban és kantátáiban. Korszakos zenetörténeti jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Bach művészetében a barokk hangszeres polifónia fejlődésének csúcspontjára érkezett. E stílus legfontosabb műfaja, a fúga általa nyerte el a legtökéletesebb és legkoncentráltabb kifejezőerejét. Művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása. Zenéjét mindenekelőtt hangnemi sokszínűsége különbözteti meg a kortársaitól, az orgonaművészet nagy mestere, tehetséges fiai és híres tanítványok mestere volt. Bach maga mondta egy tanítványának, hogy „az orgonistának nem pusztán a hangokat kell lejátszania. A mű érzelmi töltését, jelentését és jelentőségét is ki kell fejeznie.”

 

Források:
Brockhaus Riemann zenei lexikon. 1. köt. A-F. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1983.
Johann Sebastian Bach

Képek:
J. E. Rentsch: A fiatal Bach
Elias Gottlob Haussmann: Bach 1746-ban

0
megosztás

Közérdekű

Kapcsolat

Cím:
Szent István Egyetem Kaposvári Campus Könyvtár
7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
Postacím: 7401 Kaposvár Pf.: 16.

Telefon:
82/505-936 – Olvasószolgálat, információ
82/505-934 – Kiss Gábor könyvtárigazgató
82/505-800/1307 m. vagy 1308 m. könyvtárközi kölcsönzés
82/505-935 – Fax

E-mail:
lib [KUKAC] ke [PONT] hu • kvtkozi [KUKAC] ke [PONT] hu (könyvtárközi kölcsönzés)

facebook youtube rss

Megközelíthetőség

Írjon nekünk!

© 2018 Szent István Egyetem, Kaposvári Campus Könyvtár. Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

Adatvédelmi szabályzat

0
megosztás